A kórokozóról
A vírusok
Fajták
Hatásuk
Ha már ennyi szó esett róla, mi is az a méhnyakrák?
A virus DNS felépítése
 |
A vírusok mikroszkopikus élőlények, „információhordozók”. Nagyon egyszerű szerkezetűek. Fő alkotóelemük egy kis mennyiségű DNS vagy RNS (örökítő anyag), fehérje burokban. Az említett HPV vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években vált világossá, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot, és milyen módon védekezhetünk ellenük.
A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS vírusok sem képesek önmagukban szaporodni, csak a gazdaszervezet segítségével, mintegy parazitaként tudják magukat szaporíttatni, termeltetni. Ehhez mindig a gazdaszervezet egy élő sejtjének közreműködése szükséges. Bejutva a szervezetbe, beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyeknek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása.
A vírus másik 3D modellje
 |
A sejtek működésének kódját úgy „írják át", hogy azok többé már nem csak normális tevékenységüket végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is sokszorozzák.
Az átkódolás visszahat a gazdasejt életműködésére, mert például a humán papillómavírus kikapcsolja a sejtben található védekező mechanizmusokat, melyek a sejt saját DNS-kódjának változatlan továbbmásolását hivatottak ellenőrizni.
Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus, vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását. Ennek következtében láncreakció indulhat meg, amelynek folyományaként a sejt fokozatosan elveszíti képességét a környező sejtekkel való kapcsolattartásra, egyre gyakrabban osztódik szabályozatlanul, végül ráksejtté alakul át.
Vissza az elejére
A humán papillómavírus voltaképpen nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja, amelyek csak a hámsejtek magjában képesek szaporodni. Eddig több mint 130 ismert típusát azonosították, melyeket számokkal jelöltek meg attól függően, mikor azonosították az adott típust. Mindre jellemző, hogy hámszövettel borított szerveket támadnak meg, és csak emberekben okoznak fertőzést.
Daganatkeltő képességük alapján magas (kb.: 15-20 típusa daganatkeltő), közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztottak. A leggyakoribbakból néhány példa:
- alacsony rizikójú: 6, 11*, 40, 42, 43,
- magas rizikójú : 16, 18**,31, 35, 45, 58
*A humán papillómavírus 6-os és 11-es típusa a genitális szemölcsök mintegy 90%-áért felelős.
** A humán papillómavírus 16-os és 18-as típusa a méhnyakrák és a CIN 2/3-esetek több mint 70%-áért felelős.
Vissza az elejére
Tehát a HPV törzsek egyik csoportja szerencsére csak jóindulatú hámelváltozást okoz, ami könnyen eltávolítható.
A papillómavírusok másik csoportja ugyan „rák-előtti" állapotot és rosszindulatú daganatot idéz elő, azonban nem egyforma erősséggel, és sokszor akár évtizedekig tartó lappangási idő után (mert egyéb külső tényezők is szükségesek a daganat kialakulásához.)
Körül-belül 30 típus a nemi szervek tájékán, a genitális traktusban fordul elő, és ez a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző csoport.
A szájnyálkahártya fertőzése legtöbbször orális szex útján következik be, de szüléskor a fertőzött anyáról is ráterjedhet az újszülött szájnyálkahártyájára.
Bizonyos típusai a kéz és a láb szemölcsös megbetegedését okozzák. A bőrön jelentkező elváltozások rendszerint csekély jelentőségűek, a vírusfertőzés nyomán kialakuló szemölcsök könnyen eltávolíthatók, azonban a nyálkahártyákba hatoló kórokozók már - különböző eséllyel, de - rosszindulatú daganatos megbetegedéseket is előidézhetnek.
A HPV-fertőzések 90%-a immunválaszunk segítségével 2 év alatt meggyógyul. A fertőzöttek 5-10%-ánál tartós fertőzés alakul ki, amelynek következtében jönnek létre páldául a nemi szervek és azok környékén lévő szemölcsök, amelyek azon túl, hogy nagyon kellemetlen, időnként fájdalmas elváltozások, még lelkileg is rendkívül megterhelik az egyént. Ilyen a méhnyak hámsejtjeinek abnormális növekedése, de még nem rosszindulatú elváltozása is.
A tartós fertőzés, több év alatt, rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet.
Vissza az elejére
Invazív méhnyakrák
 |
A méhnyak hámsejtjeinek abnormális növekedése kapcsán kialakuló súlyos elváltozás, amely az életet veszélyezteti.
A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban 100.000 lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális rákok több, mint 90 százaléka összefügg a humán papillómavírussal.
A WHO becslése szerint 2006-ban közel 650 nő hal meg naponta méhnyakrákban.
Magyarországon 2004-ben 1188 esetet regisztráltak, ebből 493-an haltak meg.
Vissza az elejére
|
