A legfontosabb az elején leszögezni: a humán papillómavírus-fertőzés a jelenlegi terápiás lehetőségek birtokában nem gyógyítható. A kezelés célja tehát csupán a fertőzés okozta elváltozások eltüntetése, amire számos módszer használatos, függően az anatómiai elhelyezkedéstől, az elváltozások méretétől, a hatékonyságtól és a mellékhatások kockázatától.
Ne bízzunk tehát az öngyógyulásban! Szerencsére a legtöbb fertőzés esetében igaz, hogy a szervezet képes velük felvenni a harcot, így a HPV-fertőzések 90%-a is két éven belül nyom nélkül elmúlik. A maradék 10%-ban fennáll a folyamatos fertőzöttség, ami a magas rizikófaktorú vírustörzsek esetében komoly veszély forrása. Éppen ezért ne vegyük félvállról, mondván, úgyis meggyógyul, vagy úgysem lehet ellene tenni. A rendszeres szűrővizsgálatok is óriási jelentőséggel bírnak a komolyabb kóros állapotok kialakulásának megelőzésében.
Ha a citológiai vizsgálatot követően elvégzett HPV vírustipizálás szerint a rákkeletkezés szempontjából alacsony kockázatú vírusfertőzésről van szó, és nincs látható nyálkahártya elváltozás, elég a rendszeres citológiai vizsgálat.
Ha a nőgyógyászati vizsgálat során kóros elváltozást találtak, és kiváltképp, ha emellett valamely magas kockázatú HPV fertőzést is igazoltak, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egy kissebb műtéttel - konizációval(azaz ékkimetszéssel a méhnyakból) - el lehet távolítani. Ez a műtét javalt akkor is, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet. Műtét után általában már nem marad kimutatható HPV fertőzés, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni.
Ha a méhnyakrák kialakult, a méhet el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ. A leginkább előrehaladott méhnyakrákok esetén sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak.
Megelőzés
A fentiekben elmondtuk hogy sajnos a HPV-nek igazi gyógyszere nincs. A megelőzés egyik útja a kvadrivalens védőoltás alkalmazása, amely már hozzáférhető mindenki számára!
De addig is, az életmódra megfelelően odafigyelve, jó eséllyel elejét lehet venni a bajnak:
Ne dohányozzanak! Ugyanis a dohányzás egyértelműen egy olyan független faktor, mely növeli a méhnyakrák előfordulási valószínűségét.
Törekedjenek a biztonságos szexre, és ne váltogassák sűrűn a partnereiket! Egyes adatok szerint ma minden ötödik partnercserére jut egy HPV-fertőzés. Értelemszerűen, ha ezek számát csökkentjük, kevesebb veszélynek tesszük ki magunkat, illetve jelenlegi és jövendőbeli partnereinket. Fontos tudni, hogy a fiatal lányok méhnyak nyálkahártyája sokkal fogékonyabb a HPV-re, mint az idősebbeké!
Rendszeresen el kell járni nőgyógyászati ellenőrzésre és szűrésre!
Táblázat: A méhnyakrák megelőzésének módszerei
1. Nőgyógyászati szűrővizsgálat (hüvelykenet)
2. HPV-fertőzés kockázatának csökkentése felelős szexuális viselkedéssel
3. HPV elleni védőoltás:
HPV 16/18 ellen
HPV 6/11/16/18 ellen
Kivédhető betegségek
Méhnyakrák és az azt megelőző elváltozások
Méhnyakrák és az azt megelőző elváltozások
Szeméremtestrákot megelőző elváltozások
Nemi szervi szemölcsök
Oltható korosztály
10–25 éves
9–26 éves
Alkalmazás
Vállizomba 3 adag 6 hónapon belül
(az 1–2. adag között 1 hónap,
a 2–3. között 5 hónap)
Váll- vagy combizomba 3 adag 1 éven belül
(az 1–2. adag között min. 1 hónap, a 2–3. között min. 3 hónap)
A HPV elleni védőoltásokról
A méhnyakrákok többsége mára már megelőzhető
A nők második leggyakoribb rosszindulatú daganata a méhnyakrák, ami globális szinten minden évben csaknem 500 000 nőt érint és 270 000 halálos áldozatot követel. Magyarországon évente 1200 nőnél ismerik fel a méhnyakrákot, és e betegség következtében közel 500 aktív korú nő hal meg, ami sajnálatos módon háromszor magasabb az EU-15 államok átlagánál.
A méhnyakrákot a humán papillómavírus (HPV) bizonyos típusai okozzák. A HPV összefüggésbe hozható több más helyen kialakuló daganattal is, így a hüvelyrákkal, a szeméremtest-rákkal, valamint a légzést megnehezítő felső légúti szemölcsökkel és a nemi szervi szemölcsökkel.
A méhnyakrák elleni védekezés kizárólagos módszere évtizedeken keresztül a citológiai szűrővizsgálat volt, ugyanis a rákmegelőző állapotokat időben fel lehet ismerni. Azonban a szűrőprogramok eddigi propagálása ellenére a méhnyakrák halálozási adatai az elmúlt 10 évben nem változtak Magyarországon. Ezért van óriási jelentősége annak, hogy a HPV-fertőzés megelőzésére kifejlesztettek és elérhetővé tettek védőoltásokat, amelyekkel a méhnyakrákok többsége mára már megelőzhető.
Az egyik ilyen védőoltást, a két-komponensű vakcinát 2007 őszén törzskönyvezte az európai hatóság. Ez a vakcina a HPV 16-os és 18-as típusai által okozott méhnyakrák-megelőző állapotok és a méhnyakrák megelőzésére szolgál a 10–25 év közötti lányok/fiatal nők számára.
A másik HPV elleni védőoltás, amely a világon a legelőször forgalomba került HPV vakcina, négy-komponensű, és 2006. decembere óta érhető el Magyarországon. Ez az oltás a 4 leggyakoribb HPV-típus (a 6-os, 11-es, 16-os és 18-as) okozta méhnyakrák- és szeméremtestrák-megelőző állapotok, valamint a méhnyakrák és a nemi szervi szemölcsök kialakulása ellen biztosít védelmet a 9–26 éves lányok/fiatal nők számára. Ezzel a védőoltással kapcsolatosan mutatták be 2007 őszén egy nemzetközi fórumon azokat az eredményeket, miszerint további tíz daganatkeltő HPV-típus (31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58 és 59) okozta méhnyak-elváltozások ellen is hatásos.
A HPV-fertőzés legnagyobb gyakorisággal a 25 év alatti, szexuálisan aktív nők körében fordul elő, és a szexuálisan aktív egyének életre szóló kockázata nemtől függetlenül 50%-ra tehető.
A nemi élet megkezdése előtti vakcináció közel 100%-os védettséget biztosít a védőoltásban levő HPV-típusok okozta rákos és jóindulatú megbetegedések ellen. A vakcináció mellett azonban a rendszeres méhnyakrákszűrés változatlanul javasolt.
